Hosszú és fárasztó napom volt, egy agyleszívós, dupla órás magyar esszével kezdtük a napot, ami hááát... szerintem nem sikerült olyan jól, alig láttam ki a fejemből reggel, nem ment az írás. A német próbaérettségim 3-mas lett, nem csodálkozok rajta, nem vettem valami komolyan... De végülis nem számít sehová. (A nyelvet meg megtanulnám én rendesen, de sajnos így az 5. év végére sem sikerült megszeretnem...) A nap végére kellemesen elfáradtam agyilag, és jött a szokásos hétfői agyf.... :D De ha ilyen könnyen fogok venni minden hétfőt életemben, akkor nem panaszkodok :) A menzán sós tejbegrízt kaptunk, ami feldobta a napomat. (Uhh rosszul vagyok, ha rágondolok...hogy a francba lehet elsózni a
tejbegrízt??? Egyáltalán minek bele só?!)
Délután Mayával laza 45 perc alatt sikerült összehozni egy 50 másodperces beszélgetést a rádióműsor részlethez; persze, hogy folyton elröhögtük... De végre tudatosult bennem, hogy nem is nehéz megcsinálni egy ilyet és igenis képes vagyok rá. Úgyhogy újult erővel folytatom a munkát, ha ezt a bejegyzést leírtam.
Holnap kemény nap vár rám, 8 órával, aztán a rádióműsor összevágásával (és még akkor sem leszek vele kész, mert az osztályfőnökömet csak szerdán tudom meginterjúvolni), de innentől már pite lesz úgy érzem.
No, munkára fel! Még tornáznom is kell :)
És egy kis ízelítő a tegnap esti fotózásból:
Csókacsalád :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése