A szerdáról annyit, hogy Maya szülinap ünneplés volt <3 megismerkedtem pár nagyon kedves emberrel és sétáltam a szakadó esőben, hátha majd sikerül megvilágosodnom. Csak idő kérdése lett volna, de aztán mindennek vége lett, mintha hirtelen villámlott volna egyet. A dörgés halk volt, a vihar rég messze járt... csak az eső nem száradt még fel, de mit is vár az ember...
Nade! Pénteken ugye Dunán voltunk, aztán este lányokkal Ocho Macho koncerten voltunk, a második sorban tomboltunk :D 1 számukat ismertem össz-vissz, de ez nem zavart, nagyon jót buliztunk :)
Szombatra nem sikerült 100%-osan kipihenni az előző estét, de valahonnan csak sikerült szerezni egy kis erőt... ami végül hajnali 4-ig kitartott, még most sem hiszem el, hogy nem is voltam fáradt szinte :D
Apa egy nagyon-nagyon-nagyon finom halászlevet főzött. Megérkeztek Líviáék és Gyula is, jól telt a délután.
Estére megjött a hűvös idő, vihart jósoltak és szárnyra kelt a pletyka, hogy lefújják a tűzijátékot egy esetleges vihar miatt, de ez végül nem következett be. Barbival, Rékával, Mayával és Norbival voltunk Kowalsky meg a Vega koncerten, naaaa az felülmúlt mindent :D Nagyon élveztem, annyira, hogy izomláz van a vádlimban :D
,,Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!"
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!"
A koncert után szétszéledtünk, a tűzijátékot már Kittiékkel néztem végig, az élet nagy kérdéseit boncolgatva. Utána pedig mentem az orrom után, a városban erre-arra, majdnem megvolt az igazi fesztivál-életérzés :) Fél 5-kor estem be az ágyba végül, úgyhogy egyáltalán nem vagyok kipihenve.
Ma még elnéztünk Magna cum laude-ra, engem nem fogott meg annyira, vagy csak már túlságosan lemerülőben van az elemem... na meg nem nagyon tudok sokáig álldogálni, mert a sok ugrabugrától majd' leszakad a derekam. Tettem egy rövid túrát Cussnál, és most itthon vagyok a pihepuha ágyikómban végre.
Sok a terv a nyár további részére, majd meglátjuk, hogy hogyan alakulnak a dolgok. A lényeg, hogy nem fogok unatkozni, ééés ,,ugorj, akkor ugorj akkor ugorj ha senki nem ölel meg...". De én nem lefelé ugrok, hanem fel, az égbe, az életbe, mert dolgom van magammal... van min gondolkodnom.
Egy kis nyugizene Cuss blogjáról :) Jóccakát, csókacsalád
 |
| ...és letörlöm arcomról a port mit rám szórt az élet. tiszta az ég. mert amikor nem érzed, akkor ragyogsz igazán. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése