Hogyha összeér az övé, meg a te térded
Akkor már érted, akkor majd érzed
Egy pillanat alatt, összerak és szétszed
Van pár szép seb, itt a hátamon
Van pár szép év, itt a vállapon
Vele jó volt, előtted is vállalom
Veled jó, mert ítt vagy és átkarolsz
Mindenre válaszolsz, mindig rám vársz
Én meg rád, akár egy táncház
Pördülök veled, míg derekad hozzám
Ha könyv volnál százszor újra lapoznám...
...
A nap égethet, vagy eshet a hó
Istennel egy kertben, örök keretben
Ha úgy néztél rám, mindig nevettem..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése