Mit mondjak? Túl vagyok a magyaron. Azt hittem kirázom a kisujjamból, de keményen koppantam, mert egyáltalán nem olyanra sikerült, amilyenre kellett volna - amilyenre szerettem volna. Úgyhogy ez most egy kicsi pofon volt, hogy ne legyek annyira megnyugodva, mert ki tudnak ám b...ni velünk a szépen összeválogatott feladatokkal...
Az esszéírásra meg sajnos nem sikerült felocsúdnom a szövegértés okozta lazaccalarconcsapásból és káprázó szemmel, bizsergő arccal írtam meg az összehasonlítást. Hadd ne mondjam milyenre sikerült. Úgyhogy most nem vagyok boldog.
Persze lehet, hogy jobban lennék, ha itt lenne aki igazán meg tudna vigasztalni, de nem volt itt mikor hazaértem, és még most sincs. :)
Utálom az egészet.
Na megyek függvénytáblázatot címkézni...

3 megjegyzés:
Zsófi <3
Ne tessék elkeseredni, és sok sikert, kitartást a továbbiakhoz!: )
köszönöm Timi :))
Megjegyzés küldése